• Rácz János: Magyarországról jöttünk, mesterségünk címere: életrevalóak

    Az 1956-os menekültek ügye sok esetben a történészek szakmai kérdésének tűnhet az olvasók szemében. Ám ennél sokkal összetettebb, azt is mondhatjuk, személyes ...

    Az 1956-os menekültek ügye sok esetben a történészek szakmai kérdésének tűnhet az olvasók szemében. Ám ennél sokkal összetettebb, azt is mondhatjuk, személyes és egyedi történeteket kínálunk jelen kötetünkben. Ezúttal nem egy súlyos monográfiával, hanem egy olvasmányos interjúkötettel emlékezünk a hatvan évvel ezelőtt történtekre: az egykori magyar ötvenhatos emigránsok elbeszéléseiből ismerhetjük meg az eseményeket. Nem kiragadott részleteket, hanem teljes életutakat nyújtunk, ezért több esetben szembesülhetünk mindazzal, amelyet az egyes visszaemlékezők a Rákosi-rendszerben átéltek: megkülönböztetés, tanulmányok folytatásának problémája, családok meghurcolása. S mindeközben az így felnövő fiatalok egy percre sem adták fel. Küzdeni tudásuk, életrevalóságuk, hitük táplálta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc lángját is. Ezt vitték magukkal Nyugatra. Nemcsak arra kellene emlékeznünk, hogy mennyi segítséget kaptak külhonba szakadt honfitársaink, hanem arra is, hogy mit vittek magukkal. Tehetségük, szorgalmuk, megtörhetetlen reményeik sokszor álmélkodásra késztették a befogadó államokat is. S az ötvenhatos magyarok többsége hihetetlen alkalmazkodókészségről tett tanúbizonyságot: igyekeztek minden helyzetben megtalálni a lehetőségeket a boldogulásukhoz. Nem véletlenül állították az Amerikai Egyesült Államokban, hogy a legnagyszerűbb menekültek érkeztek hozzájuk. Ezen kötet interjúi eme kiváló nemzedéknek állítanak emléket, akik pótolhatatlan űrt hagytak maguk után, amikor arra kényszerültek, hogy elhagyják hazájukat.

    2.800 Ft 2.240 Ft -20 %
  • Kiss Mária Rita: Magyar kereszténydemokraták és 1956

    A "Magyar kereszténydemokraták és 1956" című tematikus kötetet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a Barankovics István Alapítvány Kereszténydemokrácia Tudásbázisának ...

    A “Magyar kereszténydemokraták és 1956” című tematikus kötetet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a Barankovics István Alapítvány Kereszténydemokrácia Tudásbázisának kutatói készítették. A munkacsoport szándéka, hogy bemutassa a Demokrata Néppárthoz köthető hazai és emigráns kereszténydemokraták 1956-os szerepvállalását, politikai elképzeléseiket, valamint a forradalom és szabadságharc bukása után őket ért megtorlásokat. 1956-ban a kibontakozásra adatott idő hiánya, illetve az ország állapota, körülményei miatt kevés kivételtől eltekintve egymásra sem tudott találni a kereszténydemokrata politikai cselekvés budapesti, vidéki és emigrációs szegmense, kötetünk mindazonáltal egységes keretbe vonja tevékenységük bemutatását, hiszen ezek közös alapja minden esetben az élő kereszténydemokrata politikai hagyomány forradalomra adott re flexiója volt.

    A kiadvány megjelentetését az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

    3.850 Ft 3.080 Ft -20 %
  • Takács Tibor: 1956: Erőszak és emlékezet

    A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a ...

    A 20. század mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott az erőszak tapasztalása. A történeti kutatásokban is mind nagyobb figyelmet kap a jelenség különböző típusainak, a direkt és a nyílt, illetve a rejtett, valamint a strukturális erőszaknak a vizsgálata. E témakört boncolgatja a hazai tudományosság nemrég alakult műhelye, az Erőszaktörténeti Munkacsoport, amely az 1945 utáni magyar történelem “erőszakközpontú” kutatását, ennek összehangolását és a kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát tűzte ki céljául.
    A munkacsoport 2016. október 6-án a Jaffa Kiadóval és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetével karöltve szervezte meg az 1956-os forradalommal és szabadságharccal foglalkozó konferenciáját. Az eseményen számos hazai jelenkor-történeti műhely kutatói folytattak tudományos eszmecserét.
    E tanulmánykötet a konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. GYÁNI GÁBOR elméleti felvezetését követően az írások az erőszaknak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején, illetve az annak leverését követően megjelenő formáit járják körül. TULIPÁN ÉVA az atrocitások szerepét vizsgálja a kádári “ellenforradalmi” narratívában, TAKÁCS TIBOR pedig az október 26-i nyíregyházi tüntetés elbeszéléseivel foglalkozik. MÜLLER ROLF a harcok tépázta Budapest képi világát elemzi, míg VÖRÖS GÉZA tanulmánya az újpesti forradalmárokról Mindszenty József kiszabadításához is adalékként szolgál. A határon túlra tekint STEFANO BOTTONI a Székelyföldön lefolytatott hatalmi vegzálásokat bemutató tanulmányával, míg BANK BARBARA közleménye a forradalom után újranyitott internálótáborokról, valamint KRAHULCSÁN ZSOLT írása, mely a Nagy Imre-ügy vizsgálóit mutatja be a hazai megtorlás működésének megértéséhez segítheti hozzá az olvasót.

    3.490 Ft 2.792 Ft -20 %
  • Tóbiás Áron: “…nőttön nő tiszta fénye” – Emlékezések, beszélgetések, dokumentumok 1956-ról

    Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében volt. Rádióriporterként érkezett 23-án a Bem téri tüntetésre, majd este Nagy Imre mögött állt ...

    Tóbiás Áron (1927) mindvégig az ötvenhatos forradalom tűzközelében volt. Rádióriporterként érkezett 23-án a Bem téri tüntetésre, majd este Nagy Imre mögött állt a Parlamentben, hogy beszédét telefonon közvetítse a Rádió szerkesztőségébe. Október 30-ától, a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőbizottsági tagjaként a forradalmi kormány mellől, első kézből tájékoztatott hitelesen országot-világot. November 14-én Varga Domokossal együtt indulnak az Írószövetségből a Nagy-Budapesti Munkástanács alakuló ülésére, hogy Bibó István kibontakozási javaslatát elő- majd szétterjesszék. November-december dermedt napjaiban sorra kereste fel az írókat Kassáktól Sinkáig, hogy mint kiadói szerkesztő kézirataik megjelentetésére bírja őket. ’57 májusában letartóztatják, majd a “kis íróper” vádlottjaként ítélik el. Szabadulása után több évtizedes szilencium vár rá, de riportjait ez idő alatt is készíti a szintúgy hallgatásra ítélt írókkal-művészekkel – az asztalfióknak. Csak a rendszerváltással kerülhet vissza eredeti szakmájába, és közölheti újból – immár több mint negyedszázada – a forradalmat felidéző, majd a megtorlást és a kádári diktatúrát leleplező riportjait, emlékezéseit. Ezekből szerkesztettük e kötetet a forradalom hatvanadik évfordulójára.

    2.250 Ft 1.800 Ft -20 %
  • Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája – a szegedi MEFESZ

    A könyv szerzője Jancsák Csaba PhD (1972) szociológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetője. A kötet ...

    A könyv szerzője Jancsák Csaba PhD (1972) szociológus, a Szegedi Tudományegyetem oktatója, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetője. A kötet az 1956. október 16-án alakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) történetének idővonalát követi végig, bemutatva a szervezet megszületésének történetét, valamint a diákok által megfogalmazott követelések formálódásának és országos hatókörűvé válásának útját, illetve a MEFESZ értékvilágát, a szervezet utóéletét és a megtorlás eseményeit – a résztvevőkkel készített interjúk és korabeli dokumentumok, valamint levéltári források segítségével. A kötet dokumentummellékletében a MEFESZ magyarországi egyetemeken megfogalmazott követeléseinek és a diákgyűlésekről szóló sajtómegjelenések eredeti dokumentumainak képei szerepelnek. A kötet olvashatóságát 784 magyarázó lábjegyzet és 268 személynévből álló névmutató segíti. Formátum B5, keménytáblás kiadás, 272 oldal.

    4.935 Ft 3.947 Ft -20 %
  • Bokodi-Oláh Gergely: Nemzetőrség 1956

    A könyv az 1956-os nemzetőrség átfogó bemutatására törekszik. A nemzetőrség az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc során kezdetben spontán szerveződő, majd központi ...

    A könyv az 1956-os nemzetőrség átfogó bemutatására törekszik. A nemzetőrség az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc során kezdetben spontán szerveződő, majd központi irányítás alá vont civil fegyveres erő, ami rendfenntartásra jött létre. A nemzetőrök fegyvereiket döntő többségében csak szolgálati idejükben tartották maguknál, vagyis dolguk végeztével leadták azokat. Feladataik közé tartozott a középületek és főútvonalak védelme, járőrtevékenység, az államvédelmi tisztek és pártfunkcionáriusok védőőrizetbe vétele, letartóztatása. A nemzetőrségeket a belső béke biztosítására hívták életre. Tagságuk javarészt civilekből állt, akiket a fegyver használatra ugyan felkészített a rendszer a néphadsereg erőltetett felduzzasztása révén, de szervezetszerű fegyveres harcra alkalmatlanok voltak. A nemzetőrség bemutatása és elemzése közben kitűnik, ideje újraértékelnünk az 1956-os eseményeket: nem a nagypolitika, hanem a társadalom befolyásolta a történéseket. A későbbi szocialista vezetés ezt persze minden eszközzel próbálta leplezni, mert kiderült volna, hogy nem néhány vezető, hanem a társadalom akarta a változásokat. A nemzetőrség jelentős szerepet játszott ezekben a napokban az ország konszolidációjában. Abban, hogy a béklyóitól szabaduló társadalom a körülményekhez képest a lehető legbékésebb mederben tudta tartani az események áradatát.

    2.500 Ft 2.000 Ft -20 %
  • Kende Péter: 1956 és ami utána következett

    2016-ot írunk és közeledünk annak az eseménynek immár hatvanadik évfordulójához, amely a háború utáni évtizedek egyik döntő - vagy éppen a legdöntőbb ...

    2016-ot írunk és közeledünk annak az eseménynek immár hatvanadik évfordulójához, amely a háború utáni évtizedek egyik döntő – vagy éppen a legdöntőbb – fordulatát hozta Magyarország (s talán nem is csak egyedül Magyarország) számára.Úgy gondoltam, hogy ez alkalomból érdemes volna egyetlen kötetben összegyűjteni mindazt, ami életművemben az 1956-os forradalomról és annak utóéletéről szólt, ideértve azokat az újabb fordulatokat is, amelyek az 1956 után újraformált kommunista pártállam összeomlása után következtek be.

    A KALLIGRAM ebben is partner volt, s ennek köszönhetően tartja kezében a nagyrabecsült olvasó ezt a kötetet, amelynek első főrésze az 1956-os népmozgást és annak közvetlen kihatásait tárgyalja – a fennálló rendszer összeomlásától annak visszaállításáig -, második része pedig mindazt, ami a magyar társadalommal és a rákényszerített vagy a belőle kinövő kormányzatokkal 1957 és 2016 között történt. Ahogy ez már a fentiekből kiderült, a jelen kötet minden egyes darabja megtalálható Életmű-sorozatom valamelyik kötetében is. Az itt olvasható szöveg mindössze néhány lábjegyzettel vagy ehhez hasonló pár szavas beszúrással egészült ki. Ezeket általában feltünteti a lábjegyzet végén álló évszám.

    3.000 Ft 2.400 Ft -20 %
  • Eörsi László: A csepeli fegyveres ellenállás, 1956

    A "Vörös Csepel" hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül ...

    A “Vörös Csepel” hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek. A felkelők különösen a városrész központját és a Királyerdőt vonták ellenőrzésük alá. Bár a régi hatalom átmenetileg visszaszerezte a városrészt, de a politikai fordulat következtében a forradalmárok vették kezükbe az irányítást, és a felkelők nemzetőrökké lényegültek át. November 4-étől e körzetben az egyik legkeményebb, legelszántabb ellenállás bontakozott ki, amely hat napig tartott, és súlyos áldozatokkal – a magyar oldatról főleg a lakosság soraiból a városrész lerombolásával járt. A novemberi harcok következtében a magyar részről összesen hatvankilencen haltak meg, míg a megszálló erők tizenöt-húsz főt vesztettek. A kádárista megtorlás során tizenkét csepeli felkelőt, szabadságharcost ítélték halálra és végeztek ki, mások súlyos börtönbüntetést szenvedtek.

    2.900 Ft 2.320 Ft -20 %
  • Tabajdi Gábor: Budapest a szabadság napjaiban – 1956

    A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai ...

    A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei – és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok – a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel.
    Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. TABAJDI GÁBOR új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet kilenc térképe is segíti a tájékozódást.

    3.490 Ft 2.792 Ft -20 %
  • Takács Tibor: A párttitkár halála

    1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És ...

    1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? – vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? – teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető?
    A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb – és egyre zavarbaejtőbb – kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni?
    Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés.
    Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy “forradalom”? Egyáltalán: mi az, hogy “1956”?

    TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

    3.490 Ft 2.792 Ft -20 %